Kötelező az akadálymentes weboldal?

Sok helyen olvasni, hogy 2025 nyara óta minden weboldalnak akadálymentesnek kell lennie. Ez félig igaz, és a különbség itt érdemi: a vállalkozásoknál a kötelezettség nem mindenkire vonatkozik, a közszférában viszont már 2020 óta minden honlapra.

Ez a lap azt veszi végig, mit mond a két jogszabály, kire vonatkozik, kire nem, és mi az, ami a kötelezettségtől függetlenül megéri. Nem jogi tanácsadás: ha a te eseted határon van, arra jogász kell.

Mi a szabály

Két jogszabály szól róla, két különböző körre. A közszférára a 2018. évi LXXV. törvény vonatkozik, az uniós 2016/2102-es irányelv nyomán. A vállalkozásokra az Európai Unió 2019/882-es irányelve — köznyelven European Accessibility Act, EAA —, amit Magyarországon a 2022. évi XVII. törvény ültet át, a részleteket a 605/2022. (XII. 28.) kormányrendelet tartalmazza; ez 2025. június 28-tól alkalmazandó.

A két törvény ugyanazt kéri egy honlaptól: legyen érzékelhető, kezelhető, érthető és stabil. Mérhetővé az EN 301 549 európai szabvány teszi, aminek a webes része a WCAG 2.1 AA szinttel egyezik meg — ez egy nemzetközi szabvány, ami konkrét, ellenőrizhető feltételeket ír le: billentyűzettel bejárható felület, elegendő kontraszt, képekhez szöveges leírás, képernyőolvasóval értelmezhető szerkezet. A közszférás törvény maga utal az európai szabványra; a vállalkozói törvény szabványt nem nevez meg, a gyakorlatban ott is ugyanez a viszonyítási pont.

A közszférában: 2020 óta minden honlapra

A 2018-as törvény a közszférabeli szervezetekre vonatkozik: az államra és a költségvetési szervekre, a helyi és a nemzetiségi önkormányzatokra és a társulásaikra, a közalapítványokra, és azokra a közérdekű szervezetekre, amelyeket ezek felügyelnek vagy többségben finanszíroznak. A honlapjukra és a mobilalkalmazásukra egyaránt: a 2018. szeptember 23. után közzétett honlapoknak 2019. szeptember 23-tól, a többinek 2020. szeptember 23-tól kell megfelelniük, az alkalmazásoknak 2021. június 23-tól.

A megfelelő honlapon túl két dolgot kér:

• Akadálymentesítési nyilatkozatot a honlapon, egy uniós minta szerint. Leírja, mi nem akadálymentes, miért, és mi az alternatíva; megadja, hol lehet jelezni a hibát; és hivatkozik az ellenőrző szervezet eljárására. Rendszeresen frissíteni kell, és a készítéséért felelős egység vezetője hagyja jóvá.
• Visszajelzési lehetőséget, amin bárki jelezheti, ha valamit nem ér el, és kérheti a tartalmat más formában. A jelzésre 30 napon belül válaszolni kell.

Kivétel a közszolgálati média, és több tartalomtípus, köztük az archívum, a 2018. november 30. előtt közzétett dokumentumfájl — ha nem a közfeladattal kapcsolatos alapvető információ —, a lineáris médiaszolgáltatás, és a harmadik fél tartalma, amit a szervezet nem finanszírozott és nem irányít. Az iskolák, óvodák és bölcsődék honlapján a törvény csak a közfeladatukkal kapcsolatos alapvető információkra vonatkozik, arra, ami a kötelező közzétételi listán szerepel.

2025 óta a Digitális Magyarország Ügynökség ellenőrzi, hivatalból vagy bejelentésre: aki 30 napon belül nem kap választ, vagy a válasz nem kielégítő, hozzájuk fordulhat. Bírságot a törvény nem ír elő. Meg nem felelésnél az ellenőrző egyeztet a határidőről, és ha ez nem vezet eredményre, a fenntartónál vagy a felügyeleti szervnél jelzi.

Hogy ez hol tart, arról az ellenőrzések háromévenkénti jelentése számol be. 2022 és 2024 között 1123 ellenőrzés volt; 72%-uknál nem volt akadálymentesítési nyilatkozat, és a 73 részletesen vizsgált honlapból 4 felelt meg teljesen. A fenntartónál tett jelzésre ez alatt a három év alatt egyszer sem került sor. 2026 októberében 49 önkormányzati honlapot magam is megmértem — az eredmény egy külön írásban áll.

A vállalkozásoknál: kire vonatkozik

A törvény nem minden weboldalra szól, hanem meghatározott szolgáltatásokra. Ezek közé tartozik:

• E-kereskedelem — ahol a látogató terméket vagy szolgáltatást vásárol az oldalon.
• Banki és pénzügyi szolgáltatások fogyasztóknak.
• Elektronikus hírközlés — telefon- és internetszolgáltatás.
• Közlekedés — utastájékoztatás, jegyvásárlás.
• E-könyvek és a hozzájuk tartozó szoftver.
• Audiovizuális médiaszolgáltatás hozzáférési felületei.

Kire nem

A bemutatkozó jellegű oldalra. Ha a honlap bemutat, elmondja a szolgáltatásokat és megadja az elérhetőséget — de nem nyújt rajta keresztül fogyasztói digitális szolgáltatást —, akkor nem tartozik a törvény hatálya alá. A magyar kisvállalkozói honlapok nagy része ilyen.

A mikrovállalkozásra, ha szolgáltatást nyújt. Mikrovállalkozás az, ahol tíznél kevesebb a foglalkoztatott, és az éves forgalom vagy a mérlegfőösszeg nem haladja meg a kétmillió eurót. A törvény őket a szolgáltatások esetében mentesíti. Termékeknél ez a mentesség nem áll fenn.

A régi tartalomra és a régi szerződésre, részben. A 2025. június 28. előtt közzétett, előre rögzített videó és irodai fájl — például egy PDF — kivétel, ahogy az archívum is, amit azóta nem frissítettek. A korábban kötött szolgáltatási szerződés a lejáratáig, de legfeljebb 2030. június 28-ig változatlanul maradhat. Magára a szolgáltatásra, amit 2025. június 28. után nyújtasz, általános átállási idő nincs — akkor sem, ha korábban indult.

1 · KI ÜZEMELTETI

Közintézmény, önkormányzat, állami szerv? ha igen: 2020 óta kötelező.

2 · MILYEN SZOLGÁLTATÁS

E-kereskedelem, bank, közlekedés, hírközlés? ha nem: nem vonatkozik rád.

3 · MEKKORA A VÁLLALKOZÁS

Tíz fő fölött vagy 2 M € forgalom fölött? ha nem: mikrovállalkozásként mentes.

HÁROM LÉPÉS UTÁN

2025. június 28. óta kötelező — a mérce a WCAG 2.1 AA szint.

Amiért akkor is megéri

A kötelezettség és a haszon két külön kérdés. Az akadálymentes oldal nem csak azoknak jó, akik képernyőolvasót használnak:

Erős napfényben mindenki gyengénlátó. A kontraszt, ami a szabványban előírás, telefonon kint egyszerűen olvashatóságot jelent.

A billentyűzetes bejárhatóság a gépeknek is számít. Ugyanaz a tiszta szerkezet, amit egy képernyőolvasó fel tud olvasni, az, amit egy kereső és egy nyelvi modell értelmezni tud. Erről szól az AI-láthatóság oldal.

A képek szöveges leírása kereshetővé teszi őket. Ez ugyanaz a munka, amit a keresőoptimalizálás is kér.

És egyszerűen több embert ér el. A látás-, hallás- vagy mozgáskorlátozottság nem ritka, és az életkorral gyakoribb lesz.

Mit jelent a gyakorlatban

A WCAG 2.1 AA hosszú lista, de a legtöbb honlapnál néhány dolgon múlik:

• Kontraszt — a szöveg és a háttér között elegendő különbség, sötét módban is.
• Billentyűzet — minden gomb és menü elérhető egér nélkül, és látszik, hol jár a fókusz.
• Képek — értelmes szöveges leírás, nem a fájlnév.
• Szerkezet — valódi címsorok és listák, nem megformázott bekezdések.
• Űrlapok — minden mezőnek van címkéje, a hibaüzenet megmondja, mit kell javítani.
• Nagyítás — kétszeres szövegméretnél sem esik szét az elrendezés.

Ezt nem szemre nézem át: lefuttatom. Ennek az oldalnak minden lapját minden élesítés előtt végigméri két script — kontrasztra mindkét színsémában, billentyűzetes fókuszra, képernyőolvasós szerkezetre. Arról, hogy mit érdemes gépre bízni, külön írás szól a Műhelyben.

Kérdések a témáról

← Vissza az Írásokhoz